„Diáktársaimmal, csalhatatlan zenei tájékozottságát, sokoldalú, alapos dokumentáltságát, nagyfokú tudását csodálva, ’lábon járó, élő lexikonnak’ tekintettük. Halk szavú, szerény, példamutató emberi magatartásával emberségre tanított. Pedagógusként felcsigázta bennünk a tudásvágyat, a tanulás szeretetét, a rendszeres munkában rejlő örömöt. Pedagógus- és kutatómunkájának igényességével, tanítványait is igényességre nevelte. Önzetlen szakmai segítségével mindnyájunkból a legjobb teljesítményt próbálta meg kicsalni. Örülök, hogy tanítványa lehettem.”
Az egyetemes zene története,
I. kötet
A zenetörténeti jegyzet az ókortól a reneszánszig követi nyomon az egyetemes zenei művelődés kialakulását, fejlődését. Teljes zeneművek vagy részletek érzékeltetik az egyes műfajok, a jelentősebb zeneszerzők fontosabb stílusvonásait (a zenei példák jegyzékét a függelék tartalmazza). A könyvészeti anyag (jegyzetek, monográfiák, tanulmányok, lexikonok, zenei gyűjtemények) nemcsak a jegyzet alapjául szolgáló irodalmat jelzi, hanem egyúttal további elmélyedésre is útmutatást nyújt az érdeklődőknek.
A jegyzet feltételezi az általános iskolák IX-X. (1970-es), valamint a líceumok XI. osztálya számára előírt (1968-as) ének-zenetankönyvében levő anyag ismeretét. Megjelenését a zenetörténet-folklór-katedra segítsége is előmozdította.
A kötet első része az 1994-ben megjelent szöveg 2., bővített kiadása.
